Az oroszlántesttel, valamint madár-, kos- vagy emberfejjel rendelkező lény eredete egészen az Ókori Egyiptomra nyúlik vissza. Legismertebb ábrázolása az egyiptomi Gízában, az emberfejű Szfinx-szobor alakjában jelenik meg.
A gízai Szfinx eredetét illetően nincs egyetértés a tudósok között. Egyes vélemények alapján az i. e. 25. században, Hafré
fáraó építtette, melyet az a tény támaszt alá, mely szerint Hafré arcát meglehetősen hasonlóan ábrázolják a Szfinxéhez képest. Az elméletet Hafré írnokainak jegyzetei is bizonyítják, melyben azt írják, hogy a Szfinxet maga a "fenséges fáraó" építtette piramisának őrzése céljából.

A Szfinx és Khephrén piramisa Gízában
Más teóriák szerint az egyiptomi Szfinxet az atlantisziak építették, vagyis a szobor már több mint 12 ezer éves. Erre a kevés bizonyíték közül az egyik az, hogy a Szfinx felszínén gyakori esőzéstől származó eróziós nyomokat találtak, pedig ilyen jelenség az utóbbi tizenkétezer évben nem fordult elő.
A Szfinx egyesek szerint Hafré fáraó emlékének fenntartója és sírjának őrzője, mások szerint viszont csillagászati szereppel rendelkezik. Az óegyiptomi megfigyelések alapján ha a kos és a Herkules csillagkép egymás fölött, pontosan a Szfinx előtt áll, továbbá ezen a ponton kel fel a nap, beköszönt a világvége. A naptáruk a legközelebbi apokalipszist valamikor a 21. század közepére jósolja.
-W-